Olvasási idő: 5

Ideje felmászni az állandósult szokásokból és megszokott gondolatmenetekből felépített magas falak tetejére, és kinézni, hogy mi történik a világban. Még ha első ránézésre kaotikusnak is tűnik, ami körülvesz most minket, néhány irányvonalat mégis meg lehet jósolni a látottak alapján. Az üzleti élet szereplői sok tekintetben válaszút elé érkeztek. A jelenlegi krízis egy hatalmas, talán sokáig vissza nem térő lehetőség számukra, hogy újragondolják, milyen stratégia mentén akarnak továbbhaladni közép- és hosszútávon.

A jövő üzleti stratégiája fenntartható

„A profitszerzés módját akartuk megváltoztatni, nem csak eladományozni a profit egy részét.”

– mondja Indra Nooyi, aki nem kevesebb mint 12 éven keresztül volt a PepsiCo CEO-ja.

Nooyi egyik legkiemelkedőbb teljesítménye a PepsiCO CEO-jaként az volt, hogy létrehozta a „Performance with Purpose” (PwP) alapelvét. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a színtiszta, minden más szempontot figyelmen kívül hagyó profitszerzési törekvések helyét egy társadalmilag és környezeti szempontból sokkal fenntarthatóbb stratégia vette át a gigavállalat működésében. A PwP bevezetése nyomán a vállalat majdnem megtriplázta az addig kutatásfejlesztésre költött összeget.

Nooyi, működése alatt alapvetően négy dologra fektetett kiemelt hangsúlyt a PwP keretein belül:

pénzügyi fenntarthatóság: a PwP bevezetése után a PepsiCo nettó bevétele 80%-kal nőtt
humán-fenntarthatóság: a PepsiCo által forgalmazott, a korábbinál egészségesebb és táplálóbb termékekből származó bevétel a 2006-os 38%-ról 2017-re 50% lett
környezeti fenntarthatóság: 2006 és 2018 között a vállalat 25%-kal csökkentette a termeléshez használt vízfelhasználását
tehetség-fenntarthatóság: 2018-ra a szenior menedzsmentben a nők aránya 39%-ra nőtt (az egymilliárd USD bevételt meghaladó nagyvállalatoknál ez az arány átlagban 17%)

A cél tehát az volt, hogy a profitnövelés mellett növeljék az egészségesebb termékek arányát, csökkentsék a víz- és műanyagfelhasználást és korszerű vállalati család- és genderpolitikával növeljék a tehetséges női munkavállalók megtartásának arányát. Nooyi visszaemlékezése szerint sokan nem értették, miért csinálják ezt egyáltalán, mi szükség van erre.

Forrás: fortune.com

Név: Indra Nooyi  (Indra Krishnamurthy)

Született: 1955. október 28. (64 éves)

Tanulmányok: Madras Christian College- fizika, kémia, matematika alapszak (1974), Indian Institute of Management Calcutta posztgraduális képzés (1978), Yale School of Management mesterképzés (1980)

Pozíció: CEO, PepsiCo (2006-2018)

Egy lépést hátra, százat előre

Miért nem értették az üzleti élet szereplői sem cégen kívül, sem cégen belül, hogy mit és miért akar Nooyi elérni a PwP megközelítésű üzleti stratégiával? Mert nem ugyanazt látták, amit ő. Nooyi első dolga ugyanis az volt, hogy megbízta a szenior végrehajtókat, hogy derítsék fel a már jól látható, de az üzleti életben, különösen a nagyvállalatok körében még kevesek által realizált megatrendeket.

Meglátta azt, hogy azok a társadalmi és demográfiai trendek (népesség számának és eloszlásának alakulása, környezeti változások, társadalmi szorongások, félelmek, vágyak), amelyek felemelkedőben vannak, és globális hatással rendelkeznek, előbb-utóbb elkerülhetetlen és visszavonhatatlan hatást gyakorolnak majd a fogyasztásra is.

Az egészségesebb életre való egyre nagyobb igény megatrendje inspirálta azt az üzleti döntést, hogy a PepsiCo jelentős összegeket fordítson kutatásfejlesztésre, amely eredményeképpen egy egészségesebb termékpalettát tud felkínálni a fogyasztóinak. Az ivóvízhiány, a klímaváltozás, az ezekhez köthető társadalmi aktivizmus megerősödése állt a vállalat környezettudatosabbá válásának hátterében, a tehetséges munkaerő piacának beszűkülése pedig arra a felismerésre juttatta a döntéshozót, hogy a vállalati kultúrának muszáj támogató intézkedéseket hoznia annak érdekében, hogy ne veszítse el a kiváló női munkaerőt, amikor azok életében például családalapításra kerül sor. 

Forrás: Market Realist és Statista

Egy jó üzleti stratégia a jövőbe tekint, nem a jelent próbálja utolérni

Ahogy a PepsiCo példája is jól mutatja, hiba lenne azt gondolni, hogy kizárólag azok a cégek érhetnek fel a „fenntartható” vállalat státuszába, amelyek kifejezetten ebben a szektorban végzik tevékenységüket, például megújuló energia termelésével. Ha megnézzük a Corporate Knights TOP 100-as listáját azokról az egymilliárd USD fölötti bevétellel rendelkező nagyvállalatokról, amelyek a legfontosabb fenntarthatósági szempontoknak a leginkább megfelelnek, akkor jól láthatjuk, hogy a lista szektoronkénti eloszlása a lehető legsokszínűbb: pénzügyi intézménytől az elektronikai háztartásigép-gyártó nagyvállalatig, számos szektor megtalálható rajta.

-Mi a közös mégis ezekben a nagyvállalatokban?

-Az, hogy a jelen trendjei alapján a jövő számára akarnak megoldásokat nyújtani.

Ahogy a Corporate Knights egyik publikációjában rávilágít: az üzleti vezetők régi meggyőződése, miszerint a környezeti és társadalmi megfontolások a befektetői oldalról még nem váltak a főáram részévé, mára meghaladott, a tények ugyanis nem ezt mutatják. Számos hosszú távon gondolkodó nagybefektető mérlegeli a fenntarthatóság kérdését, hiszen már most látszik, hogy aki ebbe az ügybe sereghajtóként fog becsatlakozni, az jelentőset bukhat majd a kvázi rohamtempójú átállás okozta költségek miatt. A számok szintén rácáfolnak arra a hiedelemre, miszerint aki a fenntartható környezettel és az emberekkel törődik, jelentős haszonvesztésre számíthat. A PepsiCo 80%-os nettó bevételnövekedése a fenntartható szemléletre csak egy a motiváló átállások történetéből.

„Tudatos vásárló vagyok.”

A fogyasztói attitűd is gyorsan változik. A Covid-19 járvány kitörése előtt az ún. „tudatos vásárlók” jelentették a legnagyobb fenyegetést a ruházati szektorra, különös tekintettel a fast fashion brandek hosszú évek óta tartó felívelésére. A GlobalData 2019 év végi felmérése szerint a megkérdezettek majdnem 20%-a tervezte, hogy 2020-ban jóval kevesebbet fog költeni, és ezeknek a válaszadóknak majdnem 50%-a ezt tudatosabb vásárlói attitűddel indokolta.

Azaz nem arról van már szó, hogy az költ kevesebbet, aki spórol, vagy egyszerűen nincs elég pénze a fogyasztáshoz. A minimalista mozgalmak, valamint a környezeti és társadalmi tudatosság térnyerésével éppen azok, jellemzően a tanultabb rétegek, ezen belül is a most felnövő fiatalok és fiatal felnőttek fognak nagy tömegekben legelőször a tudatos nem-fogyasztás mellett dönteni, akik egyébként anyagilag megtehetnék, hogy sokat költsenek.

Fast-fashion üzletlác vs. újrahasznosított termékeket árusító ruhabolt

Mit lehet tenni?

Nem minden vállalkozásnak van pénze kutatásfejlesztésre költeni. A jó hír viszont az, hogy erre nem is feltétlenül van szükség. Elég egy kisebb kutatást végezni, majd átgondolni, melyek azok a trendek a jelenben, amelyek nagy eséllyel alakítani fogják a piac és az emberek jövőjét, majd végigszálkázni a vállalkozás működésének minden pontját és felkutatni azokat a lehetőségeket, ahol fenntarthatóbbá lehet tenni a stratégiát. Ha nagyobb bevonásokban és innovációkban gondolkodunk, akkor pedig érdemes szétnézni, milyen aktuális pályázatok adódhatnak a kutatásfejlesztés, innováció területén.

Megéri ez az egész? Számos, és egyre több kis- és nagyvállalat egyértelmű válasza: mindenképpen!

Kormos Nikolett

Kormos Nikolett

Vezető szövegíró és Facebook kampánymenedzser. 5+ év tapasztalattal rendelkezik a digitális marketing területén. Megelőző éveiben PhD hallgatóként és az MTA munkatársaként kutatómunkát végzett a társadalomtudományok területén, ami a célközönségek empatikusabb megértésében és hatékony megszólításában a mai napig fontos szerepet játszik.