A kreatív gondolkodás nem megy gyakorlás nélkül. Érdemes azonban megtanulni, hogyan lehet valóban egyedi ötleteket előcsalogatni magunkból, hiszen a marketing a termék és szolgáltatás minőségén kívül az egyedi megközelítésről is szól.
A kreatív szakmákban jól teljesítő emberek mindennapiság szintjén kell, hogy kitörjenek a mindenkinek eszébe jutó sémamegoldások árnyékából. Ők tehát mindig gyakorolnak, hiszen ez a munkájukhoz tartozik. Cikkünkben 5 olyan kreatív gondolkodástechnikát mutatunk be, amelyek már számtalan nagyvállalatnál bizonyították, hogy a megfelelő technikákkal mindenki lehet kreatív.
Mire jó a kreatív gondolkodás?
Legyen szó egy meggyőző marketing szöveg megírásáról, egy új üzleti stratégia kidolgozásáról vagy akár egy váratlan gazdasági helyzetre adott gyors reakcióról, a kreatív gondolkodás jó megoldási technika lehet, ha azt érezzük, már “mindent kipróbáltunk”, de a kívánt célt nem, vagy csak részben értük el.
Hogyan segítenek a kreatív gondolkodás- technikák a problémamegoldásban?
A legújabb neurológiai kutatások szerint a kreatív gondolkodás során nem a jobb agyfélteke önálló fejlettségén múlik. Ehelyett inkább olyan a jobb és a bal agyféltekét összekötő agyi hálózatok aktiválódnak, amelyek általában nem működnek együtt, nem alkotnak hálózatot. Ennek köszönhető, hogy valós, racionalizálható problémákra vagyunk képesek olyan működő megoldást nyújtani, amely kilép a megszokott játéktérből és más síkra helyezi a megközelítéseket.
A következő technikák abban segítenek, hogy a sokszor a bal agyfélteke által leuralt, jól bejáratott megoldási utak helyett a jobb agyfélteket is hatékonyan tudjuk bekapcsolni a folyamatba, ha szükségét érezzük.
1. Asszociációs játék
A játék alapelve, hogy néha minél messzebb kerülünk egy adott problémától, annál közelebb jutunk a megoldásához. Ha például márkakommunikációról, brandépítésről gondolkodunk, érdemes úgy kezdeni, hogy feltesszük a következő kérdéseket:
-
Milyen állat lenne?
-
Milyen íze lenne?
-
Melyik épületet testesítené meg?
-
Milyen helyszínt választana romantikus találkozóra?
-
Mit sportolna?
-
Mi lenne a kedvenc étele/itala?
-
Mit dolgozna?
Az egyértelműtől a szokatlanon át, egészen az extrém kérdésekig minden jöhet. Minél több kérdés van, annál sokrétűbben látjuk, sőt, érezzük majd a márkát, mire mindegyikre választ adtunk.
Fontos, hogy a válaszok 1-2 szónál ne legyenek hosszabbak, így könnyedén csoportokba tudjuk őket szedni, ahol maga a csoportok megalkotása is kreatív feladat lesz. Mindkét alábbi csoportban szerepel például az “energikus” kifejezés, a két csoport összességében mégis teljesen másban forrja ki magát.
energikus → tűz → gepárd → versenyautó → csípős → Red Bull
energikus → nap → túlfűtött → mértékletes → sikeres → eredményes → egészséges → alma
Az egyes csoportokat nevezzül el 1-1 kifejezéssel, azaz adjunk nekik egy címkét. Ez az egy szó legyen minden csoport esetében olyan kifejező, amilyen lehet. Az első példacsoportunk esetében ez a címke lehetne az “erő”, a második esetében pedig az “életteli”. Az eredményekből kiindulva mostanra akár már egy találó szlogenhez való kreatívkoncepció-alapot összegyűjthettünk.
2. Freewriting
Ennél a technikánál egy stopper által mért tíz perces időkorlát, papír, ceruza és a gondolatok minél szabadabb szárnyalása szükséges. A feladat lényege, hogy a megadott időkeretben mindent vessünk papírra, ami csak az eszünkbe jut a megoldandó problémáról.
A freewriting lényege, hogy feloldja az írás során keletkező blokkokat, szabadabb utat ad a fejünkben kavargó gondolatok rendszerbe foglalásának. Ha látjuk leírva gondolatainkat, egy lépéssel közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük, miért jutottak eszünkbe az adott probléma kapcsán.
A technika nem összetévesztendő a brainstorminggal. Itt ugyanis nem ötleteket sorolsz fel, hanem egybefüggő szöveget alkotsz bármiről, ami csak eszedbe jut. Íme egy rövid példa:
Az új arculat mindenképpen fiatal kell, hogy legyen, üdébb színek, pezsgőbuborékok, vidám nyár, élénk színű úszógumik és nevetgélő emberek, családok a vízparton, zsibongó gyerekek, igazi “örökélet-érzés”, amiért élni érdemes, boldogság, amire visszagondolunk a halálos ágyunkról, mosolyogva, ábrándozva, nosztalgiával.
3. Hat gondolkodó kalap
Edward de Bono pszichológus által a 80-as években kidolgozott technika. Referenciái között ismert világvállalatok szerepelnek, akiknek a módszer segítségével a korábbi egész napos értekezletek helyett akár egy negyedórás megbeszélés is elég már a döntéshozatalhoz.
Itt a cél az, hogy spontán és diffúz közlésfolyamok helyett a kommunikációban részt vevő összes fél összes szempontja szépen, egyenként rákerülhessen a közös mentális térképre. Ha minden össze lett rakva, közösen meg lehet találni az optimális megoldást.
Egyedül is használhatjuk a technikát, ilyenkor lényege, hogy több aspektusból is megvizsgáljuk az adott problémát, és nem hagyjuk, hogy a berögződött előítéletek vezéreljenek. El lehet például képzelni, hogy különféle emberek bőrébe bújva mit gondolnánk az adott problémáról.
A játék pontos menete:
A játék során összesen 6 különböző kalapot kell viselni. Mindegyik kalap másfajta gondolkodásmódot jelképez:
Fehér kalap: tények, adatok
„A mélyinterjúk szerint nem zavarja a követőket, ha szponzorált egy influenszer által megosztott tartalom.”
Piros kalap: érzelmek, benyomások
„Ez az egész influenszer-marketing nevetséges.”
Fekete kalap: ellenvetések, kritikai attitűd
„Mindenki tudja, hogy az influenszerek anyagi juttatásokért reklámoznak termékeket, így nem hitelesebbek, mint egy TV reklám.”
Sárga kalap: előnyök
„Ha valakit szimpatikusnak találunk, szívesen adunk a véleményére, ízlésére, így mégis működhet az influenszer-marketing.”
Zöld kalap: kreativitás, ötletek
„Kifejleszthetnénk egy vállalati influenszer AI-t, így hosszabb távon költséghatékonyabb lehetne az influenszer-marketingünk.”
Kék kalap: folyamat
„Nézzük akkor, mi legyen a sorrend.”
Ha több résztvevő is van, a kalapokat lehet cserélgetni, de a megoldáskeresés különböző fázisaiban mindenki egyszerre vesz részt, vagyis egyazon pillanatban mindenkinek a fején ugyanolyan színű kalap van.
4. Laterális gondolkodás
Ugyancsak de Bono egyszerű, de nagyszerű találmánya ez a kreatív technika. Lényege, hogy más szemszögből tekintsünk egy adott szituációra. Tegyük fel, hogy egy vállalkozás örömanyaruhát forgalmaz. Ha a lineáris gondolkodást választják a marketingesek, elsőre minden bizonnyal az idei örömanyaruha-trendeket mutatja be, esetleg praktikus tanácsokat ad a választáshoz – így nehéz egyedi tartalmat gyártani és a témák száma is véges.
Ha azonban a laterális gondolkodást hívják segítségül, szinte egy új világ tárul fel. Valahogy így nézne ki a gondolatmenet:
Az örömanyaruhákat régen személyre szabottan tervezték és varrták. A tervezésnél figyelembe kellett venni az egyes testtípusokat. Ilyen például az alma. A piros alma a Hófehérke és a Hét Törpe egyik kulcseleme. Ezt a mesét eredetileg a Grimm testvérek jegyezték le. Néhány nagyszabású esküvő a Grimm testvérek csodás mesevilágára épül. Miért ne szólhatna tehát a következő tartalom néhány igazán emlékezetes, tematikus esküvő bemutatásáról?
Ez a technika bármilyen problémára alkalmazható.
5. Mind Mapping
A sort egy igazi klasszikussal, a mind mappinggel, azaz a gondolattérkép technikájával zárjuk. Célja, hogy minden ötletet rögzítsen. Az egyik ötlet inspirálhatja a másikat és így tovább. Íme a lépések:
-
Írjuk fel a problémát egy lap közepére és karikázzuk be.
-
Húzzunk vonalakat a körtől kifele: ezek lesznek a főágak. Írjunk hozzájuk ötleteket, gondolatokat, amik eszünkbe jutnak a főproblémán gondolkodva. Minden gondolattérkép egy ilyen központi elemből és az abból kiágazó gondolatokból áll, akár egy fa lombkoronája. Fontos, hogy minden ághoz csak egy szó tartozzon.
-
A főágakból is húzhatunk vonalakat, ezek lesznek a mellékágak. Ezek a főágakhoz kapcsolódó, azokból „sarjadó” ötletek, gondolatok.
-
Addig ne álljunk meg, amíg úgy nem érezzük, hogy teljesen elfogytak az ötletek, gondolatok.
-
Utolsó lépésként keltsük életre a gondolattérképet. Gazdagítsuk színekkel, ábrákkal, megjegyzésekkel. Találjuk meg a kapcsolatot az egyes gondolatok (ágak) között!
Ennél a technikánál szoftveres megoldás is használható. Kulcsfontosságú viszont, hogy semmilyen gondolatot se hagyjunk le a térképről, még akkor sem, ha nagyon elrugaszkodottnak tűnik. Minél több gondolatot vetünk papírra, annál nagyobb az esélye annak, hogy megtaláljuk a hőn vágyott megoldást.
Konklúzió
Bármilyen problémára is keressük a választ, a megoldás sokszor az orrunk előtt hever. A kreatív gondolkodástechnikákkal – kilépve a megszokott keretek közül – gyorsabban és hatékonyabban találhatjuk meg őket.
