Olvasási idő: 6

A FoMO (Fear of Missing Out) – magyarul a félelem attól, hogy lemaradunk vagy kimaradunk” érzése kivétel nélkül mindenkire hatással van. Ezt a jól bevált trükköt előszeretettel használják a marketingesek az eladások növelésére, de ez a jelenség könnyen felütheti a fejét vezetői oldalon is. Ilyenkor a legtöbb cégvezetőt félelem tölti el, hogy vállalkozása kimarad valamiből. Mielőtt mindent és azonnal akarnánk, érdemes mérlegelni, hogy jogos-e a félelem.

A FoMO ereje A pszichológus válaszol

Rácmolnár Lili

Pszichológus, a The Therapy tanácsadó központ vezetője

A Fear of Missing Out, azaz a félelem, hogy lemaradunk valamiről, olyasvalami, melyet kicsit mindannyian érzünk. A mértéke azonban nagyon nem mindegy.

A jelenség és ezzel a szorongás gyökere abban keresendő, hogy az ember számára nagyon nehéz elfogadni az élet végességét és benne a tényt: mindenre sehogy sem lesz időnk. Bármit is választunk, a választásunkkal sok másik opció örökre elveszik. Minden “igen” tartalmaz egy “nemet” is.

Ez az élet természetes velejárója, ám a modern világban, ahol szeretjük azt hinni, minden a miénk lehet, ezzel különösen nehezen bírkózunk meg. Ha pedig ez az alapszorongás nem lenne elég, hozzájön még az az evolúciós emberi vágy is, hogy az életet kontrollálni szeretnénk és vele együtt mindent megérteni. De hogyan is lehet ezt a hatalmas információáradatban? A válasz: habzsolással és közben az örökös fojtogató érzéssel: valamiről így is, úgy is lemaradunk.

Annak azonban, hogy halmozzuk az élményeket, nagy ára van: nem élhetjük meg a múltat, nem vagyunk a jelenben és könnyen lehet, hogy bizonyos értelemben nem jutunk el a jövőbe sem.

Vezetői FoMO 

Az online térben szinte felfoghatatlanul gyorsan történnek az események. Hétről-hétre  jelennek meg új szoftverek, funkciók a platformokon és alakulnak ki digitális marketing trendek. Vezetői szintről pedig gyakran tűnhet kihagyhatatlan lehetőségnek meglovagolni az újdonságokat.

De biztos, hogy minden újdonságot azonnal adaptálni kell?

Nem feltétlenül.

Ahogyan a pszichológus is említette: Minden igen egy nemet is jelent. Ez igaz egy vállalati döntésre is, ezért ha ad hoc mérlegelünk bármiben, akkor olyan jelen-, vagy jövőbeli lehetőségektől eshetünk el, amelyek sokkal nagyobbak lehetnek, mint ami lehetőséget a sürgető igennel nyerünk. Fontos, hogy a vállalat életét egy időbeli görbén lássuk, és a döntéseket eszerint hozzuk meg. A döntések előkészítése és átgondolása, a másodpercenként történő, sürgetőnek megélt behatások fenntartásokkal, kellő távolságból történő kezelése hosszú távon kifizetődőbb stratégia, mint hullámokon hánykódni, hiszen afelett nincs kontrollunk, ami egy hatalmas kitettséget jelent a vállalat számára.

Ezért összegyűjtöttünk néhány szempontot, melyek segítenek mérlegelni, mikor és melyik lehetőséget érdemes beépíteni a saját marketingbe. A könnyebb megértést pedig munkánk során tapasztalt példákkal is segítjük.

Marketingstratégia

Azok a  közép- és nagyvállalatok, akik átgondolt marketingtevékenységet folytatnak, szinte biztos, hogy rendelkeznek jóváhagyott marketingstratégiával. A tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a lefektetett irányoktól veszélyes eltérni ad hoc ötletek miatt. Ezeket a fellángolásokat érdemes átbeszélni a marketing csapattal, mielőtt kommunikálnánk őket.

Példa

Egy luxustermékeket forgalmazó vállalat marketingstratégiájában az állt, hogy minden közösségi kommunikációjában a luxus életérzést kell közvetíteni. Ennek ellenére folyamatos nyereményjátékot hirdetett a közösségi oldalukon, mert ez a trend most virágkorát éli a közösségi csatornákon. Ez súlyosan károsította a márka megítélését mint luxustermék.

Célcsoport

Örök igazság: ami mindenkinek szól, az nem szól senkihez. Ha túl tág célcsoportot határoz meg magának egy márka, akkor a célcsoport elemei úgy érezhetik, hogy nem találnak kellően értékes információt a landing oldalakon vagy a hirdetési szövegekben. Ilyenkor nem, hogy több ügyfelet vonzana be a cég, inkább kevesebb releváns érdeklődő lesz, mintha szűkebb réteget szólítana meg.

Példa

Rendezvényszervezéssel és fiatal tehetséggondozással foglalkozó cég az egyetemistáktól kezdve a vezetőkig mindenkit meg akart szólítani az új rendezvénysorozattal. Ezt az elvárást a kampányok során a hirdetések szövegezésében és a vizuálok kiválasztásában szinte lehetetlen volt teljesíteni. A folyamat közben ők is felismerték, hogy a célcsoportot szűkíteni érdemes. 

Konkurencia

A konkurenciát senki nem veszíti szem elől. Sőt van, aki tüzetesen követi minden lépését, és készpénznek vesz mindent, amit a versenytárs elkövet. Azonban érdemes inkább kritikusnak lenni és megvizsgálni, hogy valóban jár-e bármi pozitív hozadékkal, ha követjük a konkurencia példáját. Valamint nem árt számot vetni az erőforrásokkal, hogy átültethetőek-e a tapasztaltak a saját marketingbe, vagy inkább célszerű külön utakon járni.

Példa

Egy egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat csak azért kezdett napi több tartalmat megosztani a közösségi csatornáin, mert a konkurencia is ezt tette. Azonban nem mérlegelte, hogy nem áll rendelkezésére annyi tartalom, hogy így is előre tervezhető maradjon a social média kommunikációja. A mennyiség természetesen a minőség rovására ment. 

Platformok

A koronavírus miatt bevezetett korlátozások alatt számos platform tett szert sosem látott népszerűségre (pl.: TikTok, Zoom). Ezek a platformok kiaknázatlan lehetőséget rejtenek sok vállalat számára, de fontos, hogy nem mindenkinek! Egy új marketingcsatorna elindítása stratégiát és nem utolsósorban tartalomgyártást is jelent, ami nem kevés idő- és energiabefektetés. 

Példa

B2B szoftver cég Instagram kommunikációt csinált, de a minőségi vizuálok és a tartalomszemlélet nem álltak rendelkezésre a saját marketingben. Az eredmény egy középszerű profil lett, alacsony követőszámmal, amíg a befektetett erőforrást például  email marketingre vagy blogcikkek írására kellett volna fordítani. Ezen marketing tevékenységek sokkal relevánsabb tartalommal szolgáltak volna a célközönség számára az adott szektorban.

Kampányok

Gondosan összerakott Google és Facebook kampányok kerülnek olykor háttérbe egy-egy pillanatnyilag jónak tűnő kampányötlet vagy szezonalitás miatt. Ekkor az átgondolatlanság és az elvesztegetett hirdetési büdzsé sokkal többet árt, mint gondolnánk.

Példa

Ruházati e-commerce webshop a karácsonyi időszakban a nagyobb profit reményében egy olyan terméket kezdett hirdetni, amelyet nem készítettek elő megfelelően ahhoz (pl.:  szövegezés, landing oldal), hogy kampányokat lehessen rá futtatni.  A kampány magas átkattintási arányt, de rekord mennyiségű oldalelhagyást eredményezett.

Viralitás

Vannak bombaként robbanó posztok és hírek a nagyvilágból, amik virális tartalmakat generálnak több tízezres megosztással és több ezres kommentszámmal. Ezek többnyire nagyszerű lehetőséget biztosítanak a márkáknak, hogy bekapcsolódjanak a párbeszédbe és pozitív reklámot kovácsoljanak belőle, ha időben minőségi megoldással reagálnak.

Példa

A Lidl-féle húsgolyó kommentháború kirobbanásából azok a márkák húztak hasznot, akik időben és kreatívan reagáltak. Azok, akik napokkal később kommenteltek csak azért, hogy ne maradjanak ki a jelenségből, erőltetett hatást keltettek.

Trendek

Társadalmi mozgalmak és események sora zajlik, mint például a #metoo vagy a koronavírus elleni küzdelem, amelyekre minden márkának a saját szintjén és lehetőségeihez képest kell reagálnia. A struccpolitika ezekben az esetekben sosem ajánlott, de mindig meg kell vizsgálni, melyik téma releváns és illik a cég arculatába.

Példa

Egy élvezeti cikket forgalmazó vállalkozás a vezető személyes meggyőződése és érzelmei elfogultsága miatt negatív megítélésű influencerekkel vállalt együttműködést. Ezzel teljesen felülírta az üzleti és marketingstratégiáját, ami negatívan befolyásolta a hazai eladásokat.

Konklúzió

A jó vezető nyitott szemmel jár, figyel a változásokra, akár kezdeményezi is, hogy a márka implementálja ezeket a változásokat a saját marketingbe. Ennél is fontosabb, hogy a jó vezető, jó szakemberekkel veszi körül magát, akiknek meghallgatja a véleményét és megfogadja a tanácsát. Legyen az belsős marketingcsapat vagy ügynökség. Ezek a szakemberek akár az ad hoc ötleteket is gyorsan és a kifogástalanul meg tudják valósítani, ha az rövid vagy akár hosszú távon hozzájárul a cég hírnevének öregbítéséhez.

Markó Lilian

Markó Lilian

3+ év szakmai tapasztalattal rendelkezik közösségi média csatornák menedzselésében. Több B2C cég social profiljának épített 10K+ követőbázist pusztán organikus tartalommenedzsmenttel. Ez idő alatt gyakorlatot szerzett stratégiaalkotásban, tartalomgyártásban, grafikai tervezésben és kivitelzésben valamint szövegírásban.

Kíváncsiak vagyunk a véleményedre!